A szövegértés nehézségei
A szövegértés nehézségei
Információs társadalmunk kihívásai
Aki mai változékony, rohamosan fejlődő világunkban fenn akar maradni, annak szüksége van az önálló ismeretszerzéshez, hatékony tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs felkészültségre. Tájékozódási, könyvtár- és internet-használati gyakorlottságra kell szert tennie. Nem elsősorban a lexikális tudást kell gyarapítani, hanem olyan ismeretekkel kell rendelkezni, hogy meg tudja találni a számára szükséges információkat.
A megszerzendő ismeretek leginkább nyelvi, szöveges vagy vizuális kifejezésformában öltenek testet. Megfelelő szintű olvasási képességre, szövegértésre van szükség az információk megtalálásához, feldolgozásához.
A technikailag jól olvasók
Ha az első osztályos gyerekek az olvasás technikáját jól elsajátították, akkor a hangos olvasásnál dicséretet kapnak, hiszen folyékonyan olvasnak, tempójuk gyors vagy megfelelő. Amikor az olvasottak tartalmára lennénk kíváncsiak, akkor viszont többüknél kiderül, hogy szinte semmit sem tudnak abból visszaadni. A szöveggel kapcsolatos kérdésekre nem tudnak válaszolni, olvasásuk ahhoz hasonlít, mintha egy németül nem tudó ember olvasna fel egy német szöveget. Elolvasni képes, de természetesen nem érti, hogy mit is olvasott.
A szövegértés képessége
Ahhoz, hogy a gyerek értse is, amit olvas, minden egyes szónak jelentéssel kell bírnia, és azokat be is kell tudnia építeni a szöveg egészébe. A következtetések, lényegkiemelés hiánya miatt elmarad a megértés, egy-egy szóra emlékezhetnek, de az összefüggések és az időrendiség hiánya miatt a tartalom pontos felidézése nem jön létre.
A szövegértés elválaszthatatlan a szövegalkotástól, azzal együtt fejlődik. Egyes gyerekeknek még az is gondot jelent, hogy beszéd közben szószerkezeteket, mondatokat alkossanak, és a mondatokat egybefüggő szöveggé fűzzék össze. Pedig a szöveg befogadásához kapcsolódnia kell a szövegalkotásnak, hiszen a megértés színvonala abból derül ki, hogy a gyermek képes-e önállóan visszaadni a szöveg tartalmát.
A szövegértés fontossága
Megfelelő tempójú értő olvasásra van szükség függetlenül attól, hogy az olvasó az információkat nyomtatott anyagból vagy a számítógép képernyőjén megjelenő szövegből szerzi be. A diákok egyre inkább választják a digitális észközöket, és természetes módon használják az új eszközrendszert.
Az elektronikus információszerzés mellett a tudás nagyobb része azért továbbra is a hagyományos dokumentumok útján kommunikálódik, így a könyvek szerepe nem csorbulhat a tanulók eszköztárában. Sajnos egyre kevesebben olvasnak, (nem csak a gyerekek), pedig igazi irodalmi élményeket a könyvek által szerezhetnének az emberek. A megfelelő szintű olvasás nemcsak az önálló ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal utat jelent a szépirodalmi alkotások befogadásához, az értékátadásban, a személyiségfejlesztésben, az érzelmi élet gazdagításában és természetesen a szórakozásban is meghatározó szerepet tölt be.
Szövegértés az iskolai gyakorlatban
Az alsó tagozatban már megkezdődik a házi olvasmányok előkészítése (folyamatolvasás), az olvasottakra való rákérdezésekkel, az olvasmányokról való beszélgetéssel, beszámoltatással, írásbeli feladatok megoldásával. Ezen kívül hangsúlyossá válik az olvasmányélmény (Miért tetszett?) megosztása társakkal, az azonos témájú olvasmányok összehasonlítása, mesetömörítés, mesebővítés, befejezés illesztése meséhez, stb.
Felső tagozatban és középfokon az irodalomolvasás célul tűzi a művek bemutatását, magyarázatát, megértésének tudatos előkészítését (szókincsbővítés, kor, szerzői életrajz momentumai, korstílus), a mű-, ill. szövegközpontúságot, az "elidőzés" követelményét. Fontossá válik a mű és az olvasó érzelmi és gondolati kapcsolatának megteremtése, a cselekmény, a szereplők, az erkölcsi kérdések, az emberi kapcsolatok, lélekábrázolás megjelenítésének megfigyelése.
Diszlexiás tanulók szövegértési problémái
Az olvasási képesség vizsgálata során a szakemberek a szövegértés témakörére is kitérnek. Természetesen a részképesség-zavar a szövegértési nehézségben is megmutatkozik.
A hangos olvasás több gyermek esetében csak súlyosbítja a problémát, hiszen a betűkihagyások, -betoldások, a hangcserék, szótagmegfordítások is nehezítik a megértést. Sokszor találgatnak, így a szöveg értelme megváltozik vagy elveszik. Az is nehezíti a megértést, hogy a diszlexiás gyerekek gyakran küzdenek a téri és az időbeli tájékozódás, a sorrendiség zavaraival, sokszor nem jól értelmezik az ok és okozati összefüggéseket vagy a toldalékokat.
Vannak olyan gyerekek, akik magukban olvasva jobban megértik a szöveget, őket a hangos olvasás, esetleg a társak előtti megszólalás miatti szorongás hátráltatja.
Fejlesztési lehetőségek
Meixner Ildikó Játékház c. tankönyvcsaládjában nagy hangsúlyt fektet a szó-, szószerkezet-, mondat-, szöveg megértésére. Rengeteg képpel segíti a gyerekek szókincsének bővülését, az olvasás megértését. Alaposan differenciálja a betűket, mind vizuálisan, mind akusztikusan, a tévesztési lehetőségeket maximálisan igyekszik kiszűrni. A megértést segítik a szavak-képekkel való egyeztetésének feladatai, memóriajátékai, rajzolós, színezős, kézügyességet is fejlesztő nyirbálós, gyermekközpontú munkafüzetei. Szerintem a részképesség-, illetve beszédgyengeség tüneteit mutató gyermekeknek diszlexia-megelőző szerepe ezek a könyvek a legjobbak.
Magasabb osztályfokon a diszlexia terápiás foglalkozások mindennapos feladata a szókincsbővítés (főfogalom alá rendelésekkel, összetett szavak képzésével, szógyűjtésekkel, szintézis feladatokkal, stb.). Gyakoroljuk a szövegek aprólékos feldolgozását (szómagyarázatok, bekezdésenkénti visszakérdezések, lényegkiemelés aláhúzással, jegyzetelés tanítása, összegzések). Nem csak az olvasott szövegek megértése, hanem a hallás utáni szövegértés, illetve a szövegalkotás fejlesztése is része a terápiának.
Jól használható Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni kétkötetes tankönyve.